Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Gyermekgyógyászat
Tudományos és továbbképzési szaklap

 
A Gyermekgyógyászat a Magyar Gyermekorvosok Társaságának nagy múltú, hagyományokkal rendelkező tekintélyes országos folyóirata. A lap magas minőségét és a gyermekorvosok körében való elfogadottságát a neves szerzői és szerkesztő gárda garantálja, amely vezető hazai gyermekgyógyász szaktekintélyekből áll. A lapban megjelenő tartalom gerincét az eredeti közlemények jelentik. A hazai gyermekorvosok körében iránymutató és mértékadó szakmai lap.

Megjelenik: Kéthavonta
ISSN: 0017-5900
Célcsoport: a Magyar Gyermekorvosok Társaságának tagjai, kórházak, klinikák orvosai
Példányszám: 3.000

A Gyermekgyógyászat lapszámot - nyomtatott formában – minden tagunknak kipostázzuk, akinek rendezett a tagdíja és akik hozzájárult személyes adatai kezeléséhez az MGYT weboldalán.

2014. januártól a Gyermekgyógyászat folyóiratot új kiadó, a Semmelweis Kiadó jelenteti meg. Ennek megfelelően a kéziratok leadásának módja is megváltozott.

Kérjük, hogy a Szerzői útmutató pontos betartása után a kéziratot Dr. Vincze Juditnak címezzék, e-mail: vincze.judit@kiado.semmelweis-univ.hu


A Gyermekgyógyászat folyóirat 8 pontos kredittel rendelkezik, tehát már 8 gyermekgyógyászati kreditpontban is részesülnek folyóiratban megjelenő teszteket helyesen kitöltők.
Ehhez legalább 5 lapszám tesztjét szükséges kitölteni és összességében a kérdések minimum 70%-ára helyesen kell válaszolni.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Tartalomjegyzék

Beszámoló a 2008–2011 között végzett munkáról
Szerző(k): dr. Szabó László, dr. Velkey György

Szív- és érrendszeri megbetegedések rizikóbecslése gyermekkorban
Szerző(k): Kovács Éva dr., Stomfai Sarolta dr., Molnár Dénes dr.
A kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulása gyermekkorban kezdődik; ennek ellenére nem áll rendelkezésre konszenzusos kritériumrendszer a korai veszélyeztetettség megítélésére, ami feltétele volna az időben megkezdett intervenciónak. A gyermek korosztály sajátosságaira tekintettel javasolt egy olyan szűrési szempontrendszer kialakítása, amely tartalmazza a korai fejlődés olyan kritikus periódusainak paramétereit, amelyeknek az összefüggését a későbbi rizikóstátusszal igazolták. Módszerünk két klaszterre épül:
1. egyéni paraméterek (túlsúly, derék/testmagasság hányados, vérnyomás, gesztációs korhoz képest alacsony vagy magas születési súly, korai adiposity rebound); valamint
2. családi anamnézis (korai kardiovaszkuláris megbetegedés, T2DM, hipertónia és diszlipidémia).
A kockázatbecslő pontértéket az IDEFICS (Identification and prevention of Dietary and lifestyle-induced health EFfects In Children and infantS) multicentrikus, az Európai Unió 6-os kutatási-fejlesztési keretprogramjából támogatott projektünk populációján vizsgáltuk. A nyolc országban összesen felmért 16.224 fős teljes populációból 1671 magyar gyermek rendelkezett hiánytalanul a szükséges antropometriai, laboratóriumi és anamnesztikus adatokkal. A populációban közel azonos volt a fiú-lány arány; a főbb jellemzők (átlag±SD):, életkor 6,3±1,74 év, testmagasság 119,7±12,71 cm, testsúly 23,7±7,58 kg, BMI 16,1±2,61 kg/m2, BMI kategória szerinti megoszlásban alultáplált 16,5%, normál súlyú 67,2%, túlsúlyos 10,6%, elhízott 5,7%. A magyar gyermekeknek mindössze 12,2%-a volt mentes a fentebb felsorolt kockázatoktól. A kockázati pontérték szűrési határértékét a szénhidrát és lipid metabolizmus (éhgyomri vércukor, HOMA-IR, HgbA1c, koleszterin, HDL-koleszterin, triglicerid, illetve CRP) legalább három kóros paraméterének meglétével validáltuk. Ez a 7 vagy magasabb pontérték esetében mutatta a legnagyobb esélyhányadost (OR=5,076; 95% CI 1,181-21,815), tehát ezen gyermekek további kivizsgálása, életmódi tanácsadása indokolt. A fenti kockázatbecslés előnye, hogy kizárólag noninvazív elemeket tartalmaz, így alkalmas szűrésre az alapellátásban is, családi és korai fejlődési tényezők bevonása révén képes azonosítani kockázattal érintett gyermekeket, még mielőtt megbetegedés kialakulna; ezáltal támogatja a preventív szemlélet elterjedését.

Funkcionális gasztrointesztinális kórképek kezelésének új lehetőségei probiotikummal

A korai diagnózis felállításának nehézségei a gyermekonkológiában – fókuszban a Ewing-szarkóma és a neuroblasztóma
Szerző(k): Enzsöl Veronika dr., Jakab Zsuzsanna dr., Hauser Péter dr., Garami Miklós dr.
Bevezetés és célkitűzés: Retrospektív adatgyűjtés útján, 2007 és 2010 között regisztrált, a Magyar Gyermekonkológusok és Gyermekhematológusok Társaságának az Országos Gyermektumor Regiszterében nyilvántartott betegek adatai kerültek feldolgozásra: 31 Ewing-szarkómás és 47 neuroblasztómás eset. Arra kerestük a választ, hogy van-e összefüggés az első tünettől a diagnózis felállításáig eltelt időszak, valamint a daganatok prognózisa között.
Eredmények: A Ewing-szarkómás esetek 52%-ában, míg a neuroblasztómás esetek 40%-ában nem születik meg azonnal a megfelelő diagnózis. Minél fiatalabb a gyermek, a szülők a tüneteket annál riasztóbbnak ítélik meg, így hamarabb jutnak orvoshoz (0–1 éves neuroblasztómás gyermek átlagosan 17,6 nap [1–270 nap], 1–17 éves neuroblasztómás átlagosan 36,9 nap [1–270 nap] után) és így a helyes diagnózishoz. Ewing-szarkóma esetében hosszabb volt a beteg gyermek első panaszától az orvoshoz fordulásig eltelt idő (átlagosan 67,7 nap [1–730 nap]). Panaszai alapján a Ewing-szarkómás betegekkel leginkább ortopéd szakorvos (20/31), míg a neuroblasztómásokkal háziorvos (30/47) foglalkozott. Megállapítottuk, hogy mind neuroblasztómában, mind Ewing-szarkómában a 30 napon túli diagnózis negatívan befolyásolta a daganat prognózisát.
Következtetések: Jelen munkánk keretein belül igazoltuk, hogy a gyermekkori daganatos megbetegedéseknek, a gyakran már előrehaladott stádiumban való felfedezésének oka az első tünetektől az adekvát onkológiai kezelésig eltelt idő indokolatlanul hosszú időtartama. Ez a szülőn és az alapellátó szakorvoson is múlik. Véleményünk szerint ezen a problémán a graduális és posztgraduális képzésbe bevezetett gyermek onko-hematológiai képzés gyakorlatorientáltabb tematikájával lehetne segíteni. Cél, hogy a nem ezen a szakterületen dolgozó orvosok, már gyanú esetén is, kezdeményezzék a beteg gyermekonkológiai centrumban történő kivizsgálását.

Budai iskolás gyermekek szérum 25(OH)D-szintjének és csont ásványianyag-tartalmának párhuzamos vizsgálata
Szerző(k): Péter Ferenc dr., Muzsnai Ágota dr., Blatniczky László dr., Lakatos Péter dr.
A növekvő számú, D-vitaminnal foglalkozó közleményben egyre több az eltérő, sőt egymásnak ellentmondó álláspont olykor vitatott módszerek alkalmazása, a vizsgálatok kis elemszáma, vagy spekulatív következtetések miatt. Szerzők egészséges, praepubertas korú iskolások (9,74±0,6 év) szűrővizsgálata keretében egyidejűleg végzett 272 szérum 25(OH)D és csontdenzitás-vizsgálat eredményeit ismertetik. A 25(OH)D-szint 37,1%-ban volt 20 ng/ml alatt és további 26,2% 20-30 ng/ml közötti, ami többek szerint szintén alacsonynak tekintendő. Ezek az adatok hiányos D-vitamin-ellátottságra utalnak. A perifériás kvantitatív komputertomográfiás technikával mért csontdenzitás ugyanakkor csak 10,3%-ban csökkent mérsékelten (Ł1,0 Z-score), illetve 0,7%-ban volt „az életkorhoz képest alacsony” (Ł2,0 Z-score). Az össz- és a trabecularis-denzitás együttesen is csak 6,6%-ban jelzett csökkenő tendenciát a csont ásványianyag-tartalmát illetően (Ł1,0 Z-score). A két paraméter összevetése alapján megállapítható, hogy praepubertas-korúak keresztmetszeti vizsgálatában a ma alacsonynak tekintett 25(OH)D-szint általában nem jár volumetriásan mérhető csontdenzitás-csökkenéssel, még obesitas-trend esetén sem. Ezek az egzakt megfigyelések megkérdőjeleznek több jelenleg hangoztatott tézist és szükségessé teszik az összefüggések longitudinális tanulmányozását.

MUC1- és 2-fehérje expressziójának változása kutyákban gyomorral és vastagbéllel egyidejűleg megnagyobbított húgyhólyagban
Szerző(k): Kispál Zoltán dr., Jilling Tamás dr., Vástyán Attila dr., Pintér András dr., Vajda Péter dr.
Célkitűzés: A tápcsatorna valamely szakaszával végzett húgyhólyag-megnagyobbitás potenciálisan legveszélyesebb szövődménye a tumorok kialakulása a rezervoárban. A gastrointestinum malignus nyálkahártya- elváltozásai esetén a mucin gének expressziójának változásai már a tumorgenezis korai szakaszában kimutathatók. Ezért állatkísérletes modellben vizsgáltuk a MUC1- és 2-gének expresszióját a húgyhólyagmegnagyobbításhoz használt vastagbél- és gyomor-szegmentumokban.
Módszer: Tizenkét fiatal nőstény beagle kutyában végeztünk húgyhólyag-megnagyobbítást. Két-két állatban csak gyomorral vagy csak vastagbéllel, nyolc kutyában gyomorral és vastagbéllel egyszerre és egyidejűleg történt a húgyhólyag megnagyobbítása. A műtétkor, majd a műtétek elvégzését követően 4 és 8 hónappal, illetve a nyomonkövetési idő végén (12 hónap) szövettani mintavétel történt a húgyhólyagmegnagyobbításra használt vastagbél- és gyomorszegmentumokból. A szövettani mintákat kettős (MUC1 és 2 ellenes antitestek) immunfestéssel vizsgáltuk.
Eredmények: A vastagbél minták MUC1-szintje szignifikánsan csökkent (p=0,0001), a gyomorminták MUC2- szintje kisebb mértékben, de még szignifikánsan csökkent (p=0,03) a 12 hónapos nyomonkövetés során.
Következtetés: A MUC1- és 2-fehérje expressziójának vizsgálatával a húgyhólyag-megnagyobbító műtéteket követően kialakuló malignitás korábban felismerhetővé válhat.

Diagnosztikus nehézségek Crohn-betegségben
Szerző(k): Kovács Márta dr., Arató András dr., Veres Gábor dr.
Az elmúlt években közölt nemzetközi felmérések alapján a Crohn-betegség incidenciája egyre növekszik. Minden 4. Crohn-beteg gyermekkorban vagy serdülőkorban kerül kórismézésre. Az első tünetek megjelenése és a kórisme felállítása között általában több hónap, sőt nemritkán több év telik el. A kezdeti jellegtelen tüneteknek, a nem megfelelő hossznövekedésnek vagy a pubertás késésének gyakran nem tulajdonítanak megfelelő klinikai jelentőséget. A kórkép felismerése az igen szerteágazó extraintesztinális manifesztációk miatt – amelyek megelőzhetik az intesztinális tünetek fellépését – kihívás elé állíthatja a gyermekgyógyászokat. Továbbá a betegek kivizsgálása során kapott leletek sem mindig egyértelműek, ezért a diagnózis felállításához a klinikai, endoszkópos, szövettani és radiológiai kép együttes értékelése szükséges. Így a kórisme a különböző vizsgálatok során észlelt jellemző eltérések alapján, mozaikszerűen áll össze. Jelen közlemény a leggyakoribb diagnosztikus nehézségekről nyújt áttekintést.

Nátha és szövődményeinek kezelése iskoláskorú gyermekeknél
Szerző(k): Balogh László dr.
Az őszi és tavaszi változékony idő beköszöntével ugrásszerűen megszaporodnak a felső légúti hurutos megbetegedések. Különösen igaz ez az óvodásokra és iskolásokra, akiknél a gyermekközösségek elősegítik az infekciók terjedését.

Modern terápiás megfontolások a gyermekkori asztma kezelésében: a Turbuhaler
Szerző(k): Németh Ágnes dr., Szikszay Orsolya dr., Hoffmann Anna oh.
Az asztmás megbetegedés napjainkban az egész világon az egészségügy egyik fontos problémája. Különböző életkorú betegeket érintő krónikus megbetegedés, amely – ha nem megfelelően kontrollált – gátolja a betegek mindennapi életét, néha végzetessé válhat. A betegség prevalenciája világszerte növekedést mutat, különösen a gyermekek körében. Az asztmás megbetegedések számának növekedése nemcsak az egészségügyi költségek növekedését jelenti, hanem a betegség miatti csökkent munkaképességet, a mindennapi családi életben való részvétel nehézségeit.
Az elmúlt két évtizedben számos tudományos eredmény alapján sikerül megismerni az asztmás megbetegedés tulajdonságait és kezelési lehetőségeit, amelynek során számos terápiás javaslat került megfogalmazásra.

A meningococcus meningitis
Szerző(k): Budai József dr., N. MENINGITIDIS, GYORS FELISMERÉS, ADEKVÁT KEZELÉS
A meningococcus meningitis-szepszis heveny életveszélyes súlyosságú kórkép, amelynek letalitása még a legkorszerűbb antimikrobás terápia, illetve intenzív ellátás mellett is átlagosan 10-80%, kezeletlen formában pedig 100%. Már a betegség gyanúja esetén is a beteget azonnal kórházba kell irányítani, ahol a liquor vizsgálatát haladéktalanul el kell végezni. A meningitis epidemica elleni küzdelemben alapvető fontosságú a gyors felismerés, az adekvát kezelés, a kontaktok megfelelő ellátása, és nem utolsó sorban, az egészségügyi személyzet, illetve a lakosság széles körű, megfelelő szintű informálása.

Mauthner Lajos (1806–1858) - Az első gyermekkórház alapítója Ausztriában
Szerző(k): Dr. Emed Alexander (Haifa)

A méhnyakrák megelőzése mindannyiunk felelőssége!

Tárasági hírek

MGYT tagdíj összege 2022-től:

  • Nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát nem vállalnak: 3.000.- Ft/év
  • Nem nyugdíjasoknak és azon nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát vállalnak: 10.000.- Ft/év
Bankkártyák
simplepay
11743002-20087922
Tovább

HIRDETÉSEK

Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31