Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Gyermekgyógyászat
Tudományos és továbbképzési szaklap

 
A Gyermekgyógyászat a Magyar Gyermekorvosok Társaságának nagy múltú, hagyományokkal rendelkező tekintélyes országos folyóirata. A lap magas minőségét és a gyermekorvosok körében való elfogadottságát a neves szerzői és szerkesztő gárda garantálja, amely vezető hazai gyermekgyógyász szaktekintélyekből áll. A lapban megjelenő tartalom gerincét az eredeti közlemények jelentik. A hazai gyermekorvosok körében iránymutató és mértékadó szakmai lap.

Megjelenik: Kéthavonta
ISSN: 0017-5900
Célcsoport: a Magyar Gyermekorvosok Társaságának tagjai, kórházak, klinikák orvosai
Példányszám: 3.000

2014. januártól a Gyermekgyógyászat folyóiratot új kiadó, a Semmelweis Kiadó jelenteti meg. Ennek megfelelően a kéziratok leadásának módja is megváltozott.

Kérjük, hogy a Szerzői útmutató pontos betartása után a kéziratot Dr. Vincze Juditnak címezzék, e-mail: vincze.judit@kiado.semmelweis-univ.hu


A Gyermekgyógyászat folyóirat 8 pontos kredittel rendelkezik, tehát már 8 gyermekgyógyászati kreditpontban is részesülnek folyóiratban megjelenő teszteket helyesen kitöltők.
Ehhez legalább 5 lapszám tesztjét szükséges kitölteni és összességében a kérdések minimum 70%-ára helyesen kell válaszolni.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Tartalom

Köszöntő

Szerkesztői előszó

Tehéntejfehérje-allergia az alapellátásban English
Szerző(k): Sutka Melinda dr., Nemes Éva dr., Kadenczki Orsolya dr., Veres Gábor dr., Müller Katalin Eszter dr.
A tehéntejfehérje-allergia (TFA) a csecsemõk 3–7%-át érinti.
A késõi típusú, enyhe vagy közepesen súlyos esetek diagnosztizálása és kezelése az alapellátásban is kivitelezhetõ. Mivel a TFA tünetei nem specifikusak, így nehezen különíthetõ el a csecsemõkorban gyakran jelentkezõ, ártalmatlan funkcionális kórképektõl (pl. gastrooesophagealis reflux, csecsemõkori kólika), ezért a diagnózisa felállítása kihívást jelenthet.
Mind az alul-, mind pedig a túldiagnosztizálás kerülendõ annak érdekében, hogy megelõzzük a felesleges diétáztatást, a tápszerek túlzott használatát és a szoptatásra gyakorolt negatív hatást.
Cikkünk célja, hogy egyszerû és könnyen használható útmutatást adjon a házi gyermekorvos kollégáknak. Ismertetjük a diagnózis és a kezelés lépéseit, illetve a tolerancia kialakulásának ellenõrzését. Az algoritmus segíti a döntéshozatalt a házi gyermekorvosi rendelésen.

Eszméletvesztés és syncope a gyermekorvosi gyakorlatban. Vezérfonal az alapellátók számára English
Szerző(k): Dalloul Hicham dr.
Noha gyermekkorban, a felnõttekre jellemzõbb cardialis eredettel ellentétben, az esetek 80%-ban benignus, autonóm idegrendszeri szabályozási problémák állnak a syncope háttérben. Az alapellátó gyermekorvosnak rendelõi körülmények között is el kell tudnia különíteni a banális kórokokat, a potenciálisan életet veszélyeztetõ, többnyire kardiológiai kórállapotoktól, fel kell ismernie az egyéb, neurológiai, pszichés problémákat az eszméletvesztések hátterében. És fel kell tudnia vetni olyan, késõbb laborvizsgálatokkal igazolható ritka okokat, mint az intoxikáció, vagy egy nem kívánt, esetleg titkolt terhesség. Mindezekhez a differenciáldiagnózis három alapvetõ pillére nyújt segítséget.
Az anamnézis részletes és pontos felvétele, a célzott fizikális vizsgálat, és a rendelõi EKG mind hozzásegíti ehhez az alapellátó gyermekorvost. A háttérben fellelhetõ korképek ismerete segít ezek értékelésében, hozzájárul a magabiztos döntéshozatalhoz a beteg további sorsának, betegútjának meghatározásához, esetenként súlyos terheket levéve a szakellátás válláról.

Anorexia nervosa az alapellátásban English
Szerző(k): Szalóczi Beáta dr.
Az anorexia nervosa az egyik leggyakoribb, serdülõkorban is elõforduló evészavar, melynek súlyossága miatt rendkívül fontos az alapellátásban történõ korai felismerése. A diagnózis sokszor nehéz a rejtett tünetek és betegségtudat hiánya miatt. Az alapellátó orvos feladata a beteg gyanús tünetei, illetve családtagok jelzései alapján az alábbiakban részletezett megfelelõ kérdések, fizikális vizsgálatok és egyszerû mérések elvégzése, az esetleges életveszély
felismerése, illetve a beteg pszichológushoz/pszichiáterhez irányítása. A szakellátás által irányított terápia mellett a beteg és családja további nyomon követése szükséges.

Végtagfájdalom differenciáldiagnosztikai kérdései a gyermek-alapellátásban English
Szerző(k): Onozó Beáta dr. , Erlaky Hajna dr.
A serdülõkor végéig a gyermekek kb. 25%-a fordul orvoshoz életében legalább egyszer sántítás vagy végtagfájdalom miatt. A panaszok hátterében banális okok mellett súlyos életet veszélyeztetõ kórképek is állhatnak. Az alapellátó gyermekorvos feladata ezen súlyos kórállapotoknak idejében történõ felismerése, és megfelelõ szakellátó helyre irányítása. A gyermekortopédia, a gyermekreumatológia, a mozgásszervek vizsgálatának oktatása, nem része a gyermekgyógyászati curriculumnak, ezért sok esetben tartanak az alapellátó kollégák a végtagfájdalommal jelentkezõ betegek vizsgálatától. Összefoglalónkban bemutatjuk az alapvetõ differenciáldiagnosztikai lépéseket, amelyek segítik a végtagfájdalommal jelentkezõ gyermekek kivizsgálását.

Icterusos újszülött az alapellátásban English
Szerző(k): Szentannay Judit dr., Dezsõfi-Gottl Antal dr.
Az icterus gyakori és általában jóindulatú állapot az újszülötteknél, de néhány esetben súlyos betegséghez vezet. Kiemelt fontosságú az akut bilirubin-encephalopathia (ABE) felismerése és a krónikus, maradandó neurológiai károsodás megelõzése (bilirubin-indukált neurológiai diszfunkció – BIND, kernicterus), valamint a cholestasissal járó májbetegségek, elsõsorban a biliaris atresia minél korábbi diagnosztizálása. Biliaris atresia esetén a Kasai mûtét sikeressége, a minél korábbi diagnózistól függ.
Az újszülöttek hazaadása a szülészeti intézményekbõl egyre korábban történik, így az alapellátó orvos feladata a fiziológiás icterusos csecsemõ rendszeres ellenõrzése, a szülõk megfelelõ tájékoztatása, valamint a patológiás icterus korai felismerése.

Az alapellátó gyermekorvos szerepe az autizmus spektrumzavar szûrésében és korai diagnosztikájában English
Szerző(k): Gyõri Blanka dr., Kovács Fruzsina dr.
Az autizmus spektrumzavar (ASD) rendkívül heterogén kórkép, felismerése az alapellátó gyermekgyógyászok számára gyakran jelent nehézséget. Az ASD prevalenciája az elmúlt 50 évben folyamatosan emelkedett.
Korai diagnózissal és mihamarabbi fejlesztéssel az ASD-vel diagnosztizált gyermekek életminõsége jelentõsen javítható.
A gyermekkel és a szülõkkel rendszeres kapcsolatot ápoló alapellátó gyermekorvosok speciális helyzetükbõl adódóan nagy szerepet játszanak a korai tüneteket mutató gyermekek kiszûrésében, szakellátásba irányításában, ezáltal a korai diagnosztikában és a fejlesztések mihamarabbi megkezdésében. A kisdedkorban akár többször is elvégezhetõ M-CHAT kérdõív hatékony eszközként használható ebben a folyamatban.

Húgyúti fertõzések – útmutató alapellátó gyermekorvosoknak English
Szerző(k): Sándor György dr.
A húgyúti fertõzések (UTI) gyors diagnózisának és hatékony kezelésének a jelentõségét az elõfordulási gyakoriságuk és a potenciális szövõdményeik súlyossága támasztja alá. Az életkor, az elõzmények, a veleszületett húgyúti rendellenességek és a funkcionális hólyagmûködési zavarok meghatározó rizikótényezõk. A diagnosztikai folyamatban meghatározó a megfelelõ vizeletvételi technika kiválasztása. Az eredmények értékelése során a kórokozók
ismert elõfordulási gyakorisága mellett, a területi epidemiológiai adatokat is figyelembe kell venni. A terápia meghatározásánál ez elõzményi adatok és a vizsgálati eredmények mellett figyelembe kell venni az elérhetõ diagnosztikus módszerek bizonytalanságát is. Az útmutató ezt a döntési folyamatot támogatja.

Haematuria az alapellátó gyermekorvos gyakorlatában English
Szerző(k): Reusz György dr., Hóbor Miklós dr., Kovács Ákos dr.
A mikroszkópos haematuria gyakran csak szûrõvizsgálat kapcsán válik ismertté. Makroszkópos
haematuriát a vese „belgyógyászati” betegsége vagy a pyelonban, húgyutakban található lézió okozhat.
A legfontosabb eldöntendõ kérdések, hogy mi a véres vizelet oka, forrása, milyen részletességû kivizsgálás szükséges az adott esetben, és mi lehet a hosszú távú kimenetel. Tisztázandó, hogy a családban elõfordult-e vérvizelés, vesebetegség, vesekövesség, vérzékenység, süketség, feltûnt-e már korábban is a vizelet elszínezõdése? Történt-e valamilyen baleset, trauma a gyermekkel a közelmúltban? Volt-e az elmúlt hónapban lázas betegsége? Elõfordult-e bizonytalan hasfájás, gyakori fájdalmas vizelés, fejfájás, kiütés, ízületi fájdalom vagy duzzanat?
Tekintettel a szerteágazó etiológiára, a prezentációs tünetek nagyon különbözõk lehetnek. A posztinfekciós nephritis leggyakoribb oka az IgA-nephropathia.
Területen elvégzendõ alapvizsgálatok: gondos fizikális vizsgálat, megfelelõ technikával végzett vérnyomásmérés, a vizelet megtekintése, ellenõrzés tesztcsíkkal. Különös gondossággal keressük az egyéb vesebetegségre utaló tüneteket, a szem körüli és végtagödémát, esetleges trauma nyomait. Szisztémás betegségre utalhat a kóros fogyás, a sápadtság, az anaemia, az ízületi duzzanat, a rash.
A korszerû vizelettesztcsíkok a haematuria és a proteinuria kimutatása mellett a leukocituriára is specifikusan érzékenyek, alkalmazásukkal az elsõdleges diagnózis az esetek nagy részében felállítható. A vizeletvizsgálat során észlelt, lázas betegséget követõ mikroszkópos, izolált haematuria nem igényel azonnal intézeti kivizsgálást. Enyhe, akut posztinfekciózus nephritisben az ágynyugalom és a tüneti kezelés (sószegény diéta, vérnyomáscsökkentõ adása, kímélõ életmód) a teendõ.

Útmutató a gyermekkori védõoltásokhoz társuló fájdalom csillapításához English
Szerző(k): Pölöskey Péter dr, Onozó Beáta dr.. Sutka Melinda dr., Tordas Dániel dr.
A védõoltások beadása a leggyakoribb fájdalmat okozó gyermekkori egészségügyi beavatkozás.
Munkánk célja a gyermekkori védõoltások beadásánál közremûködõ szakemberek számára készített, tudományos ismereteken alapuló útmutató elkészítése a védõoltások okozta fájdalom csillapításához.
Egy 2015-ös kanadai ajánlás (1), további részletes nemzetközi szakirodalmi áttekintés és saját gyakorlati tapasztalatunk alapján összegyûjtöttük azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel csökkenthetõ a védõoltások beadása okozta fájdalom.
Ismertetjük azokat a technikákat, amelyek segítségével bizonyítottan csökkenthetõ a védõoltás beadásakor okozott fájdalom és kellemetlenség. Az útmutató célja, hogy a megfogalmazott ajánlások egyéni és szervezeti szinten is minél szélesebb körben bevezetésre kerüljenek.

Ajánlott oltások egy új világban: az influenza oltás elfogadásának és elutasításának alakulása alapellátó gyermekorvosok és szülõk körében a COVID-19-járvány idején Magyarországon English
Szerző(k): Gács Zsófia dr., Kun Eszter dr., Eörsi Dániel dr.
Az ajánlott védõoltások felvétele jelentõs társadalom-egészségügyi kérdés volt eddig is, a
COVID-19-pandémia megváltoztatta a járványos betegségekrõl és a védõoltásokról való tudást és vélekedést is.
Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a magyarországi szülõk, illetve alapellátó gyermekorvosok hogyan emlékeznek az influenza oltás felvételére a járványt megelõzõ idõszakból és hogyan változott meg az oltás megítélése az elmúlt évben.
Reprezentatív mintavétellel 200, 0-6 éves korú gyermeket nevelõ szülõt és 170 alapellátó gyermekorvost kérdeztünk meg a 2021 tavaszán zajlott keresztmetszeti vizsgálatban.
Eredményeink alapján az orvosok 93%-a ajánlotta az influenza elleni védõoltást, míg a szülõknek csak 14 %-a számolt be ilyen emlékrõl. Az influenza oltás ismertsége 90 % feletti a szülõi populációban. Az ajánlott védõoltások felvételekor a szülõk jelentõs százalékban hagyatkoznak egészségügyi szakemberek véleményére. Adataink arra mutatnak rá,
hogy az elmúlt év tapasztalatai hatással voltak az influenza oltás jövõbeli felvételére is.
A következõ évek járványainak kezelése szempontjából fontos felismerni, hogy egy védõoltás alapellátó gyermekorvos ajánlása nem minden esetben elegendõ a szülõk meggyõzéséhez, ugyanakkor a COVID-19 pandémia szélesebb társadalmi tapasztalatai sok lehetõséget hoztak a gyermekorvosoknak a szülõi döntések befolyásolására is.

Anya-, újszülött- és csecsemõábrázolás a képzõmûvészetben V.
Szerző(k): Harmat György dr.

MGYT tagdíj összege:

  • Nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát nem vállalnak: 1.500.- Ft/év
  • Nem nyugdíjasoknak és azon nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát vállalnak: 5.000.- Ft/év
Bankkártyák
simplepay
11743002-20087922
Tovább
  • Nestle
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31