Tartalom |
|
|
In memoriam Dr. Kégl Andrea 1934–2023 |
|
|
Előszó |
Szerző(k): Dr. Dezsõfi-Gottl Antal |
|
|
A táplálékallergia a gasztroenterológus szemévelNutritiv allergy in gastroenterology | | EnglishMagyar |
Szerző(k): Karoliny Anna dr. |
A táplálékallergia prevalenciája hazánkban és világszerte egyre növekvõ tendenciát mutat, egyes adatok szerint a gyermekek 4–8 százalékánál is elõfordulhat. Az összetett patomechanizmusnak köszönhetõen az allergén elfogyasztását követõen eltérõ idõben eltérõ tünetek jelennek meg. A gasztroenterológiai megjelenések közül leggyorsabban az immunglobulin-E- (IgE-) mediált reakciók jelentkeznek, leggyakrabban azonban a nem IgE-mediált táplálékfehérje indukálta proctocolitis (FPIAP), a táplálékfehérje indukálta enterocolitis szindróma (FPIES) és a táplálék fehérje indukálta enteropathia (FPIE) fordul elõ. A kevert patomechanizmusú (IgE- és nem- IgE-mediált reakció) betegségek közül az eosinophil kórképek, az eosinophil oesophagitis (EoE), gastroenteritis (EoGE) és az eosinophil colitis (EoC) tartozik a gasztroenterológia szakterületéhez. The prevalence of food allergy is increasing worldwide including Hungary, some data shows that it would affect 4 to 8 percent of children. Due to its complex pathomechanism, the onset of symptoms after the allergen consumption could vary in time and clinical presentation. From the gastroenterology clinical presentations, the immunoglobulin E (Ig-E) mediated reactions are the fastest appearing, but the most common ones are the non-IgE mediated food protein induced allergic proctocolitis (FPIAP), food protein induced enterocolitis syndrome (FPIES) and the food protein induced enteropathy (FPIE). From the diseases with mixed pathomechanism (both IgE and non-IgE mediated) the eosinophilic forms including eosinophilic oesophagitis (EoE), eosinophilic gastroenteritis (EoGE) and eosinophilic colitis (EoC) belong to the field of gastroenterology. |
|
A táplálékallergia allergológiai szempontjaiAllergological aspects in food allergy | | EnglishMagyar |
Szerző(k): Nagy Adrienne dr., Csáki Csilla dr., Réthy Lajos Attila dr. |
A táplálékallergiák prevalenciájának és súlyosságának progressziója ma már multidiszciplínáris és társadalmi összefogást igényel. Ennek ellenére a betegek gyakran a háziorvos, szakorvos megkerülésével laborvizsgálatokat végeztetnek, öndiagnózist állítanak fel és felesleges diétákba kezdenek. Cikkünk a tévhitek elhárításában, a szakmailag ajánlott diagnosztikában, terápiában, gondozásban kíván segítséget nyújtani. The progression of prevalence and severity of food food allergies requires a multidisciplinary approach and social solidarity. In spite of this, the patients often order laboratory tests by themselves, set up self- diagnosis and maintain unnecessary diets without consulting their GP or specialists. Our goal is to dispel these misconceptions and provide assistance with accurate diagnosis, therapy and care. |
|
Az atopiás ekcéma és az ételallergiaAtopic dermatitis and food allergy | | EnglishMagyar |
Szerző(k): Csoma Zsanett Renáta dr. |
Az atopiás ekcéma egyike a leggyakrabban elõforduló gyermek-bõrgyógyászati kórképeknek,
prevalenciája 20–30% körül van a gyermekpopulációban. Patogenezisében a genetikai hajlam, az immunregulációs eltérések és az epidermalis barrier funkció károsodása egyaránt szerepet játszanak. Jól ismert az atopiás dermatitis és az ételallergia közötti asszociáció: a közepesen súlyos, súlyos ekcémában szenvedõ gyermekek közel egyharmadában áll fenn ételallergia. Az atopiás ekcéma terápiája összetett és lépcsõzetes, magában foglalja a báziskezelést, a rendszeres emolliens használatot és az adekvát gyulladáscsökkentõ kezelést. Az eliminációs diéta bevezetése csak indokolt esetben javasolt, ezt megelõzõen a gyermek korrekt allergológiai kivizsgálása igen lényeges. Az ételallergia nem az atopiás ekcéma oka, sokkal inkább annak következménye; a diéta nem alternatívája a korszerû bõrgyógyászati kezelésnek. Atopic dermatitis is one of the most common inflammatory skin diseases in the paediatric dermatological practice, with a prevalence of 20-30% in childhood. The pathomechanism is multifactorial; the genetic background, the immune dysregulation, the impaired epidermal barrier function, and the various environmental factors all play pivotal roles.
There is a well-known association between atopic dermatitis and food allergy: one-third of the children with moderate to severe atopic dermatitis has also food allergy. The therapy of eczema is also complex and gradual, including the basic therapy, the regular emollient treatment and the adequate anti-inflammatory treatment modalities. The introduction of elimination diet is recommended only in reasonable cases; correct allergological examination of the patients is relevant. Food allergy is not the cause, but rather than the consequence of atopic dermatitis; a strict elimination diet is not an alternative for modern dermatological therapy. |
|
A gyomor-bélrendszer és az autizmus spektrum zavar kapcsolataGastrointestinal disorders and autism spectrum disorder relationship | | EnglishMagyar |
Szerző(k): Gallai Mária dr. |
Az autizmus és a gastrointestinalis zavarok gyakori komorbid állapotok, de a társulás patofiziológiáját még nem értjük. A gastrointestinalis panaszok között leggyakoribbak a szelektív étkezés, a székrekedés, a hasmenés, a hasfájás, a hányinger és a refluxbetegség. Ezek a problémák sok stresszt okoznak, súlyosbítják a viselkedéses tüneteket és rontják az életminõséget. A tünetek felismerése nehéz lehet, mivel a kommunikációs deficit miatt sokszor nem jelzik egyértelmûen a panaszaikat. A megfelelõ kivizsgálás és ellátás fontos, ehhez alkalmanként gyermekpszichiáter bevonása is szükséges.
Az autista gyermeket nevelõ szülõk gyakran fordulnak alternatív kezelésekhez, sokan alkalmaznak eliminációs (többségében glutén-/kazeinmentes) diétát. A megfelelõ tudományos alaposággal végezett vizsgálatok döntõ többségében nem találtak összefüggést a diéta és autizmus tünetei között, a diéta megterhelõ az egyén és a család számára, emellett adverz tünetekkel is járhat. A jelenlegi konszenzusos ajánlások szerint nem javasolt az eliminációs diéta rutinszerû alkalmazása.
A mikrobiom megváltoztatását célzó kutatások eredményei még gyerekcipõben járnak, rutin alkalmazásuk nem javasolt. További nagy esetszámú, randomizált, kontrollált vizsgálatok szükségesek a gyomor-bélrendszer és az autizmus közötti kapcsolat megértéséhez és az esetleges terápiás beavatkozásokhoz. There is a greater prevalence of gastrointestinal problems among children with ASD compared with control children but the pathophysiology behind this comorbidity is not known. The most frequent gastrointestinal symptoms are feeding problems, constipation, diarrhoea, pain, nausea and gastroesophageal reflux. These problems can cause much stress, worsen the behavioural problems, and lower quality of life. Recognition of gastrointestinal dysfunction can be difficult due to the communication deficit typical for autism. Individuals with autism need the same standard of care in the diagnostic workup and treatment as patients without ASDs. Elimination diet is frequently used as an alternative attempt to ameliorate autism symptoms, but double-blind clinical trials have not demonstrated their therapeutic effect. The diet
is costly, demanding and might trigger gastrointestinal adverse effects. The alteration of microbiome as a potential therapeutic option for autism has been recently studied, but the results are still partial, controversial, their routine use is not recommended. Future research is needed to better understand the causes of GI symptoms, their potential role and possible treatment options in ASD. |
|
Tehéntejfehérje-mentes diéta gyakorlataCow’s milk free diet in practice | | EnglishMagyar |
Szerző(k): Müller Katalin Eszter dr. |
Tehéntejfehérje-mentes diéta tehéntejfehérje-allergia, illetve a diagnózis felállításához szükséges eliminációs idõszakban javasolt. A betegek többsége a „nyomokban tejet tartalmaz” élelmiszereket tolerálja. A diéta során más emlõsök teje nem javasolt, ugyanakkor a szarvasmarhahús a legtöbb beteg számára nem okoz tünetet. Anyatejes csecsemõknél anyai tejmentes diéta kalciumpótlással, mesterségesen táplált csecsemõknél extenzíven hidrolizált vagy aminosav alapú tápszerek javasoltak. A növényi italok tápértéke nem megfelelõ csecsemõ- és kisdedkorban, csupán az étrend színesítésére javasolhatóak. Lényeges a megfelelõ D-vitamin és kalciumpótlás, továbbá a családok tejfehérjét tartalmazó élelmiszerekre vonatkozó edukációja. A cow’s milk protein-free diet is recommended in case of cow’s milk allergy and during the elimination period required for the diagnosis of cow’s milk protein allergy. Most patients tolerate foods that „may contain milk”. During the diet, other mammalian milk is not recommended, but most patients tolerate beef meat. In breast-fed infant, a maternal cow’s
milk-free diet with calcium supplementation is indicated. Extensively hydrolyzed or amino acid-based formulas are recommended for formula fed infants. The nutritional value of plant-based beverages is not suitable for infants and toddlers. They can only be recommended to vary the diet. Adequate vitamin D and calcium supplementation, as well as family education about foods containing milk protein, are essential at the beginning of cow’s milk free diet. |
|
A táplálékallergiás gyermek visszaterheléseOral Food Challenge in children with food allergy | | EnglishMagyar |
Szerző(k): Kadenczki Orsolya dr. |
A táplálékok által kiváltott allergiás reakciók jelenlétének vagy hiányának igazolására végzett orális terheléses vizsgálat az allergológiai kivizsgálás gold standard módszerei közé tartozik. Ez az összefoglaló közlemény kitér a terheléses vizsgálat indikációira és kontraindikációira, biztonsági követelményeire, a beavatkozást befolyásoló gyógyszerek alkalmazásának felfüggesztésére, ajánlást nyújt a vizsgált allergének terhelés során alkalmazott mennyiségére, a hõkezelt tejjel és tojással történõ terhelésre. Fontos a terhelés eredményének értelmezése és a beteg terhelést követõ nyomon követése és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele. Negatív eredménnyel zárult terhelés lehetõvé teszi az élelmiszer beillesztését az étrendbe, míg a pozitív eredmény biztos, indokolt alapot biztosít az étel szigorú elkerüléséhez. Oral food challenges (OFC) are considered to be the gold standard method of allergology examinations and performed to verify the presence or absence of allergic reactions caused by foods. This summary covers the indications and contraindications of OFC, safety requirements, avoidance of medications that affect the intervention, recommendations for the amount of allergens tested during challenge and practice with baked milk and egg. The interpretation of the result of the challenge and arrangements for follow-up after an OFC are important. A negative OFC allows introduction of the food into the diet, while a positive result provides a secure, justified basis for strict avoidance of the food. |
|
A táplálékallergia hatósági vonatkozásaiGovernmental aspects of food allergy | | EnglishMagyar |
Szerző(k): Czelecz Judit dr. |
Orvosi ténykedésünk a táplálékallergia diagnózisának felállításával és a megfelelõ kezelésével nem zárul le, mivel ez a diagnózis többrétû adminisztratív feladat elvégzését vonja maga után. A speciális tápszer és súlyos esetben az adrenalintartalmú autoinjektor felírását segítõ szakorvosi javaslat, a közösségi étkezést elõíró étrendi igazolás, és az emelt családi pótlék kiadására is gondolnunk kell. Cikkünk célja, hogy ezeket az adminisztratív feladatokat könnyen áttekinthetõ formában ismertesse, segítve a táplálékallergiával küzdõ betegek ellátásában dolgozó kollégák mindennapi munkáját. Our medical activity is not only about finding diagnoses and proper treatments for food allergy, but it also has various administrative consequences. We should consider those cases as well when a specialist’s recommendation is crucially important: prescribing special formulas or adrenaline autoinjectors in severe cases, issuing medical certificates for special dietary needs in School Meal Program or for higher family allowance. The aim of this article is to demonstrate these administrative tasks in a comprehensible way to help those colleagues who deal with patients with food allergy on a daily basis. |
|
A táplálékallergiás gyermek ellátása a háziorvosi gyakorlatbanCare of children with nutritional allergies as a pediatric general practitioner | | EnglishMagyar |
Szerző(k): Szentannay Judit dr. |
A táplálékallergiával diagnosztizált gyermekek prevalenciája világszerte jelentõs növekedést mutatott az elmúlt évtizedekben. Ez a tendencia hazánkban is megfigyelhetõ, így ezzel a betegcsoporttal kapcsolatos teendõk a mindennapi házi gyermekorvosi munka egyre nagyobb részét teszik ki. Az alapellátó orvos fontos szerepet játszik a diagnózis felállításában, a gyermek fejlõdésének nyomon követésében, a szükséges diéta és a szupplementáció ellenõrzésében is. Naprakész ismeretekkel kell rendelkezni a táplálékallergia prevenciójával és a védõoltásokkal kapcsolatban.
Közleményemben gyakorlati útmutatást szeretnék nyújtani a táplálékallergiás gyermekek diagnózisával és gondozásával kapcsolatban az alapellátásban. Over the past decades, the prevalence of children diagnosed with food allergy showed significant increase worldwide.
This tendency could be observed in Hungary as well, consequently the tasks in connection with these patients are accounting for a big part of the GP’s every day work. The GPs are having an important role in establishing the diagnosis of food allergy, as well as in the follow up on the children’s growth, controlling their diet and Vitamin D and calcium supplementation. It is also a priority to have up-to-date knowledge on the prevention of the food allergies, furthermore
on the vaccinations. The aim of this publication is to make a useful summeary on the diagnosis and management of children with food allergies. |
|
Ikrek ábrázolása a mûvészetben II. |
Szerző(k): Harmat György dr. |
|
|