Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Gyermekgyógyászat
Tudományos és továbbképzési szaklap

 
A Gyermekgyógyászat a Magyar Gyermekorvosok Társaságának nagy múltú, hagyományokkal rendelkező tekintélyes országos folyóirata. A lap magas minőségét és a gyermekorvosok körében való elfogadottságát a neves szerzői és szerkesztő gárda garantálja, amely vezető hazai gyermekgyógyász szaktekintélyekből áll. A lapban megjelenő tartalom gerincét az eredeti közlemények jelentik. A hazai gyermekorvosok körében iránymutató és mértékadó szakmai lap.

Megjelenik: Kéthavonta
ISSN: 0017-5900
Célcsoport: a Magyar Gyermekorvosok Társaságának tagjai, kórházak, klinikák orvosai
Példányszám: 3.000

2014. januártól a Gyermekgyógyászat folyóiratot új kiadó, a Semmelweis Kiadó jelenteti meg. Ennek megfelelően a kéziratok leadásának módja is megváltozott.

Kérjük, hogy a Szerzői útmutató pontos betartása után a kéziratot Dr. Vincze Juditnak címezzék, e-mail: vincze.judit@kiado.semmelweis-univ.hu


A Gyermekgyógyászat folyóirat 8 pontos kredittel rendelkezik, tehát már 8 gyermekgyógyászati kreditpontban is részesülnek folyóiratban megjelenő teszteket helyesen kitöltők.
Ehhez legalább 5 lapszám tesztjét szükséges kitölteni és összességében a kérdések minimum 70%-ára helyesen kell válaszolni.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Tartalomjegyzék

Előszó
Szerző(k): Kovács Gábor dr.

A gyermekonkológiai pszichoszociális rehabilitáció hatékonysági mutatói nyári táborozás során
Szerző(k): Török Szabolcs dr., Kökönyei Gyöngyi, Károlyi Lilla, Békési Andrea dr.
A rehabilitációs táborban való részvételre leginkább rászoruló daganatos beteg gyermekek száma ezres nagyságrendűre tehető Magyarországon. A Bátor Tábor Alapítvány 2001 óta szervez speciális, rehabilitációs célú nyári táborokat daganatos betegséggel élő gyermekek számára, a terápiás rekreáció módszereit alkalmazva. Hatékonysági vizsgálatunk során a táborban való részvétel hatására pozitív pszichoszociális változásokat észleltünk. A táborozók önértékelése szignifikáns növekedést mutatott, és a kezdeti alacsony önértékelésű alcsoportban hosszabb távú szignifikáns növekedés is megfigyelhető volt. Másik fontos eredményünk, hogy a résztvevők személyes hatékonyság (megküzdési kompetencia) érzésének szignifikáns növekedését észleltük nemcsak a tábor végére, hanem a két hónappal későbbi követési időpontban is, a kezdeti alacsonyabb személyes hatékonysági mutatójú alcsoportban. Vizsgálatunk nemzetközi összehasonlításban is helytálló újdonsága a rehabilitációs táborok önértékelésre vonatkozó hosszú távú pozitív hatásának kimutatása, valamint a személyes hatékonyság érzésére vonatkozó hatáselemzés.

Az onkopszichológia szerepe a malignus beteg gyermekek rehabilitációjában
Szerző(k): Zsámbor Csilla, Csóka Monika dr., Kovács Gábor dr.
A gyermekkori rosszindulatú daganatos betegségek gyógyítása ma hazánkban a legkorszerűbb nemzetközi és magyar útmutatások szerint folyik. A testileg és lelkileg is megterhelő kezelések a legtöbb esetben legalább egy évet vesznek igénybe. Az orvosi kezeléseket minden esetben kíséri a komplex pszichológiai rehabilitáció is, amelyet egy multidiszciplináris csapat végez. Ennek tagja pszichológus, pedagógus, gyógytornász és játékfoglalkoztató is. A rehabilitációs folyamat már a kórház falain belül elkezdődik, és a kezelések befejeztével áttevődik a kórház falain kívüli rehabilitációs lehetőségekre. A rehabilitáció legfőbb célja, hogy a beteg gyermek képes legyen integrálódni korábbi kortársközösségébe és az egészségesek társadalmába is. Az onkopszichológus már a diagnózis közlésétől kíséri a beteg gyermeket és családját. Munkájának középpontját alkotja a krízisintervenció, a játékterápia és az ágy mellett végzett szupportív terápia. Segíti a szülői kommunikációt az orvosokkal és az ápolókkal.

Mozgásszervi rehabilitáció gyermekkori malignus megbetegedések esetén
Szerző(k): Andor Ildikó
E közlemény a gyermekkori malignus betegségek mozgásszervi rehabilitációjának folyamatát mutatja be. Felvázolja a folyamatos szakszerű fizioterápiás ellátás lehetőségeit, ezen belül, rámutat az Otthonápolási Szolgálatok bevonásának szükségességére, kiemeli az ambuláns ellátás és a folyamatos kapcsolattartás fontosságát.

Citosztatikus kezelések korai és késői nefrotoxicitása
Szerző(k): Majoros Xenia dr., Székelyhidi Zita dr., Csóka Monika dr., Erdélyi Dániel dr., Zubreczky-Hegyi Márta dr., Cságoly Edit dr., Kovács Gábor dr.
A gyermekkori daganatos betegségek gyógyulási eredményei jelentősen javultak az elmúlt évtizedekben. Ma már a gyermekek 70%-a tartós túlélő. Ugyanakkor egyre nagyobb figyelem fordul a daganatellenes kezelések késői mellékhatásai és a gyógyultak életminősége felé. Jelen tanulmányban 138 daganatos betegséggel kezelt gyógyult gyermek vesefunkcióit mértük fel. Vizsgáltuk a vesekárosodás mértékét a kemoterápiás kezelések alatt és azt követően. Megállapítottuk, hogy a kezelések alatt és közvetlenül a kezelések befejezése után nagy számban észlelhetők vesefunkciós eltérések. Ugyanakkor ezen eltérések a betegek jelentős részében az idő előrehaladtával javuló tendenciát mutatnak. A legtöbb maradandó károsodás a több potenciálisan nephrotoxicus szert kapó betegekben (pl. osteosarcoma) fordul elő. Vizsgálataink is aláhúzzák a gyógyult daganatos gyermekek hosszú távú nyomon követésének és gondozásának fontosságát.

Szöveti plazminogén aktivátor (tPA) alkalmazása gyermekeknél centrális vénás kanül okklúziója esetén
Szerző(k): Vojcek Ágnes dr., Csernus Katalin dr., Kajtár Pál dr., Ottóffy Gábor dr.
A centrális vénás kanülök alkalmazásának egyik fő szövődménye a kanül részleges vagy teljes elzáródása, amelyet az esetek jelentős részében intralumináris vagy katéter körüli thrombus okoz. Lokális trombolízis céljából korábban urokinázt vagy sztreptokinázt alkalmaztak a hazai gyermekonkológiai ellátásban. Az elmúlt egy év során a szerzők kedvező tapasztalatokra tettek szert egy harmadik fibrinolitikummal, az alteplázzal, amely gyermekeknél is alkalmazható. Már Magyarországon is elérhető kis kiszerelésű ampulla formájában (2 mg), amelyet kifejezetten elzáródott centrális vénás kanülök megnyitására fejlesztettek ki. Közleményükben a szerzők a három fibrinolitikum rövid összehasonlító elemzését ismertetik.

Poszttranszplantációs limfoproliferatív betegség (PTLD) áttekintése három eset ismertetésével
Szerző(k): Szeberényi Júlia B. dr., Magyarosy Edina dr., Benyó Gábor dr., Kutas Katalin dr., Szőnyi László dr., Reusz György dr., Sallay Péter dr., Kovács Lajos dr., Várkonyi Ildikó dr., Rényi Imre dr.
A poszttranszplantációs limfoproliferatív betegség (PTLD) szolid szervtranszplantáción átesett betegek 2-10%-ánál kialakuló malignus kórkép, kialakulásában az immunszuppressziónak és az Epstein–Barrvírus fertőzésnek tulajdonítanak szerepet. Három beteg esetét ismertetjük: két gyermeknél májtranszplantáció után Burkitt-lymphoma alakult ki, a harmadik gyermeknél vesetranszplantáció után fél évvel B-sejtes non-Hodgkin-lymphomát diagnosztizáltunk. Az irodalmi áttekintésben leírjuk a poszttranszplantációs limfoproliferatív betegség definícióját, gyakoriságát, klinikai manifesztációit, lefolyását, diagnózisát és terápiáját. Az ismertetett esetek kapcsán kitérünk a poszttranszplantációs limfoproliferatív betegségben alkalmazott, nemzetközileg elfogadott terápiára (CD20-ellenes monoklonális ellenanyag, citosztatikus kezeléssel kiegészítve) és a kialakuló szövődményekre is.

Inoperábilis, gyermekkori thymus carcinoma (thymoma C): esetbemutatás egy új terápiás lehetőség kapcsán
Szerző(k): Kertész Gabriella dr., Hauser Péter dr., Varga Péter dr., Dabasi Gabriella dr., Schuler Dezső dr., Garami Miklós dr.
A thymus carcinoma gyermekkorban ritkán előforduló rosszindulatú daganat. Különösen az inoperábilis esetek prognózisa rossz a kombinált sugár- és kemoterápia ellenére. Közleményünkben az octreotid nevű somatostatin analóg és a prednisolon alkotta új kombinációs terápia hatásáról számolunk be, amelyet egy előrehaladott thymus carcinoma miatt gondozott beteg esetében alkalmaztunk először.

Sinusbradycardia és syncope: egy ritka öröklődő szívritmuszavarról esetünk kapcsán
Szerző(k): Lásztity Natália dr., Szepesváry Eszter dr., Kiss András dr., Rosdy Beáta dr., Környei László dr., Czinner Antal dr.
A szerzők egy 9 éves, recidív obstruktív bronchitisek miatt pulmonológiai gondozás alatt álló, térdkontraktúra miatt Bennett-műtéten átesett kislány esetét mutatják be, akinél áramütést követően észlelték először bradycardiáját. Ismételt syncopék hívták fel a figyelmet a háttérben húzódó megbetegedésre. Kardiológiai kivizsgálás (Holter-EKG, szívultrahang) strukturális szívhiba, sick-sinus szindróma fennállását kizárta. Holter-EKG-monitorizálás során több alkalommal nem kritikus frekvenciájú sinusbradycardia igazolódott. Neurológiai, szemészeti, EEG és koponya CT-vizsgálatok kórjelző eltérést nem mutattak. További kardiológiai vizsgálat szimpatikotónia-indukálta polimorf ventrikuláris tachycardia és sinusbradycardia alapján katekolaminerg polimorf kamrai tachycardia diagnózisát állította fel. Bétablokkoló kezelés indult, és kardioverter defibrillátor- és pacemaker-beültetés történt. Genetikai vizsgálat a ryanodin-receptor 2 gén mutációját igazolta. A szerzők esetükkel a malignus aritmiák klinikai jelentőségére és a syncope kivizsgálásának nehézségeire hívják fel a figyelmet.

Három szervspecifikus autoimmun betegség társulása
Szerző(k): H. Nagy Katalin dr., Urbancsok Judit dr., Nyeste Mónika dr., Sipos Péter dr.
Az autoimmun kórképek poligénes multifaktoriális betegségek. Ennek megfelelően komplex és heterogén genetikai és környezeti tényezők alakítják ki azt az immunregulációs zavart, ami az autoimmun betegségek képében jelenik meg. E kórképek idült természetű betegségek változó szervi, szöveti és sejtérintettséggel, általában az életminőséget erősen korlátozó lefolyással és idő előtti elhalálozással járnak. Az autoimmun betegségben szenvedők ellátása, kezelése, gondozása a progresszív ellátási szisztéma valamennyi szintjétől speciális szakmai felkészültséget igényel. A szerzők a közleményben a leggyakrabban előforduló autoimmun betegségek közül háromban szenvedő 16 éves lány esetét mutatják be, akinél 2 évesen igazolták 1-es típusú diabetes mellitusát, 12 évesen derült fény hypothyreosisára, amelyhez 15 évesen juvenilis idiopathias arthritis tünetei társultak. Az eset kapcsán ismertetik a gyermekkori krónikus ízületi gyulladás klinikumát, terápiás lehetőségeit, és ennek a szénhidrát-anyagcserére kifejtett hatásából adódó inzulinigény-változás kezelési nehézségeit, valamint a genetikai háttérrel kapcsolatos legújabb felismeréseket.

Uszoda conjunctivitis jellemzői és kezelése
Szerző(k): Túri Éva dr.
A nyár beköszöntével elérkezett a strandszezon, nagyon sokan fürdenek és hűsölnek a strandok és uszodák medencéiben. Bár az uszodák és a strandok vizét a szigorú higiéniai szabályoknak megfelelően szűrik és tisztítják, ennek ellenére előfordulhat, hogy különböző fertőzéseket szerezhetünk be. Többek között a szem kötőhártyájának gyulladását, amelyet a medence vizének közvetítésével vírusok, kémiai anyagok és esetleg chlamydiák okozhatnak. Ezen betegség jellemzőit és kezelését tárgyaljuk.

Ajánlott védőoltások alkalmazása a háziorvosi gyakorlatban
Szerző(k): Márton Hajnalka dr., Szövetes Margit dr., Pásti Gabriella dr., Ilyés István dr.
A szerzők képet kívántak kapni az ajánlott védőoltások alkalmazásának gyakorlatáról a háziorvosi és a házi gyermekorvosi praxisokban. Kérdőíves felmérést végeztek Hajdú-Bihar megye gyermek és vegyes praxisaiban. 101 értékelhető kérdőív adatait dolgozták fel, 29 háziorvos és 72 házi gyermekorvos töltötte ki névtelenül a kérdőívet. Eredményeik szerint a házi gyermekorvosok gyakrabban tájékoztatják a szülőket a lehetőségekről (62,5%-uk mindig), mint a háziorvosok (csak 34,7%-uk mindig). 2007-ben a válaszadó házi gyermekorvosok kb. 10-szer annyi ajánlott védőoltást adtak be, mint a háziorvosok. Jelentős különbségek derültek ki a két praxistípus között az alkalmazás mérlegelésében szerepet játszó tényezőkben, az alkalmazott oltások fajtájában, az alkalmazás mikéntjében. A szülőket a háziorvosok véleménye szerint az ajánlott védőoltások elfogadásában leginkább az orvos ajánlása, a média és a vakcinák ára befolyásolja. Az orvosok kötelezővé elsősorban a pneumococcus, másodsorban a meningococcus, harmadsorban a varicella vakcinát tennék. Minden gyermeknek joga van a védőoltásokkal megelőzhető betegségek elleni védelemre, de csak akkor tud élni ezzel a jogával, ha orvosa és szülei ismerik a lehetőségeket, ha orvosa legjobb tudása szerint ajánlja és alkalmazza azokat a védőoltásokat is, amelyek ma még nem kötelezőek. A szerzők az eredmények alapján úgy látják, hogy az ajánlott védőoltások gyermekek számára való alkalmazásában vannak bizonytalanságok, egyenetlenségek, ezért az alapellátásban dolgozó orvosok ezen védőoltások indikációival, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos ismereteinek bővítését indokoltnak tartják.

Gyermekek komplex audiológia szűrésének eredményei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Szerző(k): Balog Csaba dr., Szabó Zsolt dr., Szakács László dr., Turi Beáta, Szakács Gábor dr.
Az objektív audiometriai vizsgálatok technikai feltételeinek fejlődésével és egyre szélesebb körű elterjedésével az újszülött- és kisgyermekkori halláscsökkenések korai felismerése és a hallás mielőbbi rehabilitációja egyre nagyobb jelentőséget nyer a fejlett államokban. Az audiológiai központok több helyütt saját hallásszűrési protokollokat dolgoznak ki a gyermekek vizsgálatára. Az otoakusztikus emissio (OAE) az U.S. National Institute of Health Consensus Statement (1993) ajánlását követően nemzetközileg a legelterjedtebb gyermekkori objektív audiometriai szűrő-vizsgálati eljárás. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye földrajzi adottságai (apró, nehezen megközelíthető települések), a lakosság szociális helyzete, továbbá az ellátóhelyek lakosság számhoz viszonyított alacsony száma (megyénk 760.000 lakosával az ország legnagyobb lélekszámú megyéje) miatt a gyermekek korszerű audiológiai szakellátásához jutása jelentős nehézségekbe ütközik az ország fejlettebb infrastruktúrájú régióihoz képest. Emellett az ipari létesítmények környezetszennyező hatása, a koraszületések magas arányszáma megnöveli mind a veleszületett, mind a korai kisgyermekkorban szerzett halláskárosodások gyakoriságát. A fenti tényezők figyelembe vételével 2001. márciusában OAE-ra épülő korszerű objektív hallásszűrő programot indítottunk megyénkben a halláskárosodások korai diagnosztizálása és a megfelelő hallásrehabilitáció mielőbbi megkezdése céljából. Jelen tanulmányunkban 0-7 éves korú gyermekek objektív hallásszűrésével szerzett tapasztalatainkról számolunk be, eredményeinket összevetjük a külföldi és hazai tapasztalatokkal.

Beszámoló a Magyar Gyermekorvosok Társasága és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Gyermektüdőgyógyász Szekciójának 43. tudományos üléséről
Szerző(k): Márialigeti Tivadar dr., Nagy Béla dr.

Beszámoló a 16. „International Conference on Health Promoting Hospitals and Health Services” Berlinben szervezett rendezvényről
Szerző(k): Berkes Andrea

Az Angol Királyi Gyermekorvosok Magyarországon
Szerző(k): Velkey György

Rendezvénynaptár

MGYT tagdíj összege:

  • Nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát nem vállalnak: 1.500.- Ft/év
  • Nem nyugdíjasoknak és azon nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát vállalnak: 5.000.- Ft/év
11743002-20087922
Tovább

  • Nestle
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31